Karate

A karate magyarországi története 1972 -ben kezdődött, amikor a TF Judo szakosztályának edzését meglátogatta Mészáros Attila, Svédországban élő, 2. danos kyokushin karate mester, aki bemutatójával elkápráztatta a jelenlévőket. Különösen Furkó Kálmán és Adámy István voltak fogékonyak a mozgásanyagra, akik Galla Ferenc, a TF küzdősport tanszékvezetője támogatásával és Mészáros Attila iránymutatásai alapján lerakták a hazai kyokushin alapjait.

1973-ben a shotokan karate is megjelent hazánkban. A Belgiumban élő Antal János mester szintén a TF-en jelentkezett be, majd Budapesten indította meg kezdeti tevékenységét, ahol Kecskés Sándornak köszönhetően alakult meg az első shotokan klub.

A kezdeti lépéseket követően gomba módra szaporodtak az edzőtermek, és lassan meghonosodtak a világban is meghatározó más stílusok, a shito-ryu, goju-ryu, wado-ryu, stb.

A karate 1980-tól a judoszövetség égisze alatt, mint szakbizottság működött, majd 1984-től a Karate-Kickbox-Taekwondo és Más Harci Művészetek Szövetségeként tevékenykedett tovább. 1989-ben megalakult a Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetsége. 1994-től az új sporttörvény adta lehetőségeknek köszönhetően a karate különvált, és az olimpiai irányt kitűzve Magyar Karate Szakszövetség néven folytatta működését - először Popper György, majd Dr. Mészáros János vezetésével.

A Magyar Karate Szakszövetség a becslések szerint 40-50 ezer igazolt és szabadidő sportoló tagsággal rendelkezik.

Az állami sportvezetés felé az MKSZ a - NOB által a sportkarate megtestesítőjének elismert - Karate Világszövetség (World Karate Federation) magyar tagszervezetét képviseli. A szövetség gyanakkor elismeri az egyes karate stílusok - és az azokhoz esetlegesen tartozó más szabályrendszerek - létjogosultságát, saját versenyeit és eredményeit.

A WKF szabályrendszerében versenyző magyarok közül kiemelkedik S. Kovács Ádám teljesítménye, aki küzdelemben két világbajnoki ezüstérme mellett további vb- és Eb-érmeket mondhat magáénak, emellett a 2009-es Világjátékokon (amely a nem olimpiai sportágak kvázi olimpiája) a teljes magyar delegáció egyetlen aranyérmét szerezte. A nőknél a világbajnoki ezüst- és bronzérmes Klima Zsuzsanna telejsítménye emelhető ki. A legújabb generáció tagjai sorra jeleskedtek az elmúlt esztendők korosztályos világversenyein, világossá téve, hogy a magyar karate szép jövő előtt áll. Utóbbit bizonyította a 2013-as budapesti Európa-bajnokság, amely a magyar karate 40 éves történetének messze legeredményesebb Eb-je lett: S. Kovács Ádám, Tóth Beatrix, Metzger Szandra, Bartha Nikola és a női kumite csapat remeklése révén öt éremmel zártuk a kontinensviadalt.